Kétségek között indult gazdasági szempontból a 2011-es év Romániában, hiszen a két éve tartó recesszió után és az előző évi kemény megszorító intézkedések ellenére csak halvány remények mutatkoztak arra, hogy jobbra fordulhat a helyzet. Ha nem is történt a lakosság által érezhető jelentős javulás, a román kormánynak beigazolódtak a recesszióból való kilábalásra vonatkozó várakozásai. Az idén egész évre 1,5 százalékos gazdasági növekedésre számít a kormány, és jó esély van arra, hogy ez teljesüljön.
A gazdaság idei viszonylagos sikerében közrejátszott, hogy Románia tavasszal meghosszabbította a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szervezésében kötött, kétéves többoldalú nemzetközi hitelmegállapodását. A korábbi 20 milliárd eurós készenléti hitelszerződést egy szintén kétéves, elővigyázatossági hitelmegállapodás váltotta, amelynek értéke mintegy 5 milliárd euró.
Az ország egyik legnagyobb idei kudarcának is szerepe van abban, hogy Románia nem tudott jelentősebb gazdasági növekedést felmutatni. A román hatóságoknak ugyanis 2011-ben - akárcsak az előző években - szerény mértékben sikerült lehívniuk az európai uniós strukturális alapokból rendelkezésükre bocsátott 30 milliárd eurót. Immár öt éve tagja az Európai Uniónak Románia, az úgynevezett abszorpciós ráta viszont az idén sem haladta meg a tíz százalékot.
Románia számára az idei év másik nagy kudarca a schengeni csatlakozás meghiúsulása volt. A bukaresti vezetők ugyan már tavaly óta tudták, hogy a 2011 tavaszára tervezett integráció "elúszik", de remélték, hogy az idén újabb csatlakozási határidőt szabnak az unió tagállamai, amelyeknek egyhangúan kell dönteniük ebben a kérdésben.
Románia megkapta a Magyarország által betöltött soros EU-elnökségtől az ehhez szükséges támogatást, akárcsak a jelenlegi lengyel elnökségtől, de mindez nem volt elég ahhoz, hogy megszűnjenek egyes tagállamok Romániával szembeni kételyei. Kezdetben Németország és Franciaország fogalmazott meg általános bírálatot a romániai korrupcióról. 2011-ben már csak Finnország és Hollandia ellenezte nyíltan Bukarest csatlakozásának. Végül Hollandia tartott ki, és vétózta meg azt, határozatlan időre elhalasztva a schengeni csatlakozást, noha mindenki elismeri: Bukarest maradéktalanul teljesíti a szükséges technikai követelményeket.
A korrupció elterjedtségét persze nem lehet kétségbe vonni. Ezt mutatják a 2011-ben kirobbant újabb ügyek, amelyek közül a legnagyobb visszhangot több száz vámos és határrendőr letartóztatása keltette. Őket azzal vádolják, hogy kenőpénzt fogadtak el cigarettacsempészektől.
Az igazságszolgáltatás reformjának üteme sem segítette Bukarestet abban, hogy eloszlassa az uniós kételyeket. Romániának ugyanis 2011-ben sem sikerült lezárnia azt az ellenőrzési mechanizmust, amelyet az Európai Bizottság alkalmaz Bukarest EU-csatlakozása óta a román igazságszolgáltatási rendszer figyelemmel kísérésére.
A román belpolitikában fontos fejlemény volt, hogy az év elején újabb megállapodást kötöttek egymással a román kormánykoalíciót alkotó Demokrata Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ, valamint a parlamentben őket támogató független honatyák és a nemzeti kisebbségek frakciója. Az újabb egyezség ellenére 2011-ben többször majdnem kenyértörésig fajult közöttük a vita. A legmélyebb válságot az idézte elő, hogy Traian Basescu államfő és az őt támogató PD-L egyötödére csökkentette volna a romániai megyék számát. Az így létrejövő új közigazgatási egységekben jelentős mértékben csökkent volna a romániai magyarság számaránya, ezért az RMDSZ a kormánykoalícióból való kilépését helyezte kilátásba, ha a demokraták nem állnak el tervüktől. A PD-L a magyar szervezet kategorikusan elutasító álláspontja hatására levette napirendről a közigazgatási reformot. A feleket az alkotmánymódosítás, a választási rendszer és a külföldön élő állampolgárok levél útján történő szavazása is megosztotta.
A kormánykoalíció fennmaradásában jelentős szerepet játszott, hogy az ellenzék összefogott. Az év elején ugyanis megalakult a három román ellenzéki politikai erő, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Konzervatív Párt (PC) alkotta Szociálliberális Szövetség (USL). Felmérések szerint az USL a szavazók körülbelül 50 százalékának támogatását élvezi a PD-L mintegy 20 százalékával szemben.
A romániai magyar belpolitika egyik legfontosabb eseménye az év elején volt. Februárban Nagyváradon rendezték meg az RMDSZ tisztújító kongresszusát, amelyen Markó Béla tizennyolc év RMDSZ-elnökség után nem vállalt újabb mandátumot, így Kelemen Hunort választották meg a szervezet élére. Az új elnök egyik kiemelt céljának a Fidesz és az RMDSZ viszonyának rendezését jelölte meg. A felek között megtörtént a kapcsolatfelvétel a legmagasabb szinten, de vannak még komoly nézeteltérések.
Az egyik ilyen meghatározó véleménykülönbség a szeptemberben a bíróságon bejegyzett Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) kapcsolatos, amelynek megalapítását a Fidesz szükségesnek tartja, az RMDSZ viszont nem. Ez utóbbi érthető, hiszen a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kezdeményezett új párt az RMDSZ-el szemben kíván alternatívát teremteni. Az új párt első helyi szervezetei az év utolsó hónapjában alakultak meg, a párt alakuló kongresszusára várhatóan 2012 elején kerül sor.